A második világháború elején Pesten meséltek egy történetet, ami így hangzott:

„Amikor a magyar nagykövet átnyújtotta az Egyesült Államok elnökének Rooseveltnek Magyarország hadüzenetét a következő beszélgetés zajlott le, lévén az elnök meglepődött, mert nem hallott még ilyen nevű országról:

• Miféle ország ez? Királyság?
• Ki a királya?
• Királya az nincs, mert király nélküli Királyság.
• Hát ki az ország vezetője. Horthy Miklós ellentengernagy.
• Ha tengernagy, akkor az országnak biztos van kijárása a tengerhez, van haditengerészete.
• Nincs, mert az olaszok elvették a tengerpartját.
• Ezek szerint Olaszország Magyarország ellensége?
• Nem, a szövetségese.
• Akkor hát ki az ellensége?
• Oroszország.
• Ezek szerint Magyarországnak területi követelései vannak Oroszországgal szemben?
• Nem, Romániával szemben vannak területi követelései.
• Akkor Románia ellenséges ország?
• Nem, Románia is Magyarország szövetségese.
• Milyen különös ország! Lássuk csak, milyen a kultúrája! Ki a nemzeti zeneszerző?
• Liszt Ferenc, de ő német.”

Eddig a történet. A lényeg számunkra az így 2020 tavaszán, hogy Operettország sohasem szűkölködött abszurd történésekben. A tegnapi napon ismét sikerült egyet elhelyezni a Magyar nemzeti abszurd archívumába. Ez pedig a 13. havi nyugdíj kérdése.

Először is a 13. havi nyugdíj nem havi, hanem heti, és nem 13, hanem 53. heti nyugdíj négy éven keresztül februárban. Ha esetleg kognitív disszonanciát érzel elárulom: a hiba nem a Te készülékedben van.  Az első 13. havi nyugdíjat, ami ugye az 53. heti nyugdíj, nem decemberben a 12. hónap után (vagy ha úgy tetszik az 52. hét után) hozz a postás, hanem 2021 februárjában a januári nyugdíjjal, így rögtön az első havi nyugdíjjal együtt folyósított dupla első havi nyugdíj válik belőle, ha nem heti lenne, így viszont dupla ötödik heti nyugdíj lesz belőle. Ugye érthető?

De nem ez mindössze játék az abszurddal. A baj az egész történettel kettős:

1. 2021 februárja pontosan 10 hónapra van mostantól. Jelzem a magyar gazdaságnak most van szüksége segítségre nem pedig 10 hónap múlva.
2. A második problémára félek tudom a választ: Miért pont a nyugdíjasok? A nyugdíjasoknak, mint legveszélyezettebb korosztály kétségkívül szüksége van segítségre ezekben a napokban, de az nem anyagi, hanem orvosi segítség kell, hogy legyen. Jelzem a nyugdíjakat folyósítani fogják egészen addig, míg a Magyar Állam nem jelent csődöt. Milyen perverz logika kell ahhoz egy felelős vezető részéről, hogy a jelenlegi égető gazdasági gondok megoldására egy 10 hónap múlva esedékes, nem a rászorulókat segítő csomagot jelentsen be? Elárulom: szavazatszerzés. A magyar politika szekértábor mindkét oldala tökéletes egyetértésben van abban, hogy a nyugdíjasok a legjobb szavazótábor. A magyar nyugdíjas pedig tökéletes szimbiózisban él a politikai elittel és a szekértábor egyik, vagy másik oldalán harcol tulajdonképpen pontosan ugyanazokért az előjogokért. Mert ezek szerinte őt megilletik.

Mi pedig megmaradt gondolkodó emberek ennek a korcs képződménynek a túszai vagyunk. Túszai vagyunk a politikai szekértáborok zsákmányszerzésének, a szigorúan ideológiai alapon meghozott döntéseknek, a mindig minden körülmények között a szavazatmaximalizálásra törekvő – amúgy totálisan tehetségtelen – eliteknek. A baj ezzel az, hogy amikor elül a buli, és abbahagyják a zenészek valahogy mindig mi fizetjük a számlát. Ez a válság teret kell csináljon arra, hogy minimum mi is helyet kérjünk az asztalnál.